�skor

• Az Ib�riai-f�lsziget �slakosai

�kor

• A r�mai uralom: Hisp�nia

Mivel �ppen Eur�pa �s Afrika k�z�tt helyezkedik el, a Pireneusi-f�lsziget mindig is k�l�nb�z� t�rzsek �s civiliz�ci�k megh�d�t�s�nak c�lpontja volt. A r�maiak i.e. 3. sz�zadban �rkeztek, de k�t tov�bbi sz�zadba ker�lt mire leig�zt�k a f�lszigetet. A r�mai jog, nyelv �s szok�sok fokozatosan az �let r�szei lettek.

K�z�pkor

A vizig�t korszak

409-ben Hisp�ni�t megt�madt�k a germ�n t�rzsek, �s 419-re megalap�tott�k a vizig�t kir�lys�got. A nyugati-g�tok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulm�nok �tkeltek a Gibralt�r-szoroson �s gy�zedelmeskedtek Roderik, az utols� g�t kir�ly felett. 714-re az arab hadsereg az eg�sz f�lszigetet elfoglalta, kiv�ve Spanyolorsz�g �szaki hegyes vid�keit. A d�l-spanyolorsz�gi (Al-Andal�z, ahogyan az arabok nevezt�k) muzulm�n megsz�ll�s k�zel 800 �vig tartott. Ez alatt az id� alatt a m�v�szetek �s tudom�nyok vir�goztak, �j term�nyeket �s mez�gazdas�gi technik�kat vezettek be, palot�kat, mecseteket, iskol�kat, kerteket �s nyilv�nos f�rd�ket �p�tettek. 722-ben Covadong�n�l, Spanyolorsz�g �szaki r�sz�n, a vizig�t kir�ly, Pelayo vezet�s�vel egy kis hadsereg az arabokat els� veres�g�kkel s�jtotta. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, Spanyolorsz�g kereszt�ny visszah�d�t�s�nak kezdet�t.

A reconquista

A 13. sz�zad v�g�re Kaszt�lia �s Arag�nia a kereszt�ny Spanyolhon k�t leger�sebb kir�lys�g�v� n�tte ki mag�t, �s 1469-ben egyes�lt Izabella (Kaszt�lia hercegn�je) �s Ferdin�nd (Arag�nia tr�n�r�k�s�nek) frigy�vel. A katolikus uralkod�kk�nt ismert p�r egyes�tette eg�sz Spanyolorsz�got. 1478-ban megalap�tott�k a k�ny�rtelens�g�r�l h�res spanyol inkviz�ci�t, kiv�gezve �s el�zve ezzel t�bb ezer zsid�t �s nem kereszt�nyt. 1482-ben megostromolt�k Granad�t �s 10 �vvel k�s�bb az utols� arab kir�ly is megadta mag�t, beteljes�tve ezzel a reconquist�t. 1492-ben Izabella �s Ferdin�nd - az inkviz�ci� hat�sa alatt - rendelkez�st adott ki a spanyolorsz�gi zsid�k ki�z�s�r�l (expulsi�n), amelyet m�g ebben az �vben v�grehajtottak.

�jkor

• A spanyol birodalom f�nykora

Spanyolorsz�g hatalmas birodalmat �p�tett ki az �j Vil�gban, Kolumbusz 1492-es amerikai partrasz�ll�sa ut�n. Arany �s ez�st �ramlott a spanyol p�nzes l�d�kba Mexik�b�l �s Perub�l, miut�n a h�d�t�k f�ldeket szereztek Kub�t�l Bol�vi�ig. Spanyolorsz�g monopoliz�lta a kereskedelmet az �j gyarmatokkal, �s a vil�g egyik leghatalmasabb nemzet�v� v�lt. �m ez a protekcionizmus h�tr�ltatta a kol�ni�k fejl�d�s�t �s egy sor k�lts�ges h�bor�t eredm�nyezett Angli�val, Franciaorsz�ggal �s Hollandi�val.

• Spanyol h�d�t�sok

Az �jvil�gba megindult a spanyol konkviszt�dorok hada. A portug�lokkal ellent�tben a spanyolokkal az �jvil�gban m�r gyarmatokat hoztak l�tre, nem el�gedtek meg a partvid�k megh�d�t�s�val. A konkviszt�dorok alkir�lys�gokat hoztak l�tre, amelyek urai kiz�r�lag a spanyol kir�lynak tartoztak felel�ss�ggel. Els�k�nt Hernando Cortez vezetett hadj�ratot a mexik�i azt�kok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a maj�kat h�d�totta meg. 1531-ben Francisco Pizzaro a perui Inka Birodalmat d�nt�tte meg. A h�d�t�k hallatlan technikai f�l�nye, valamint a j�rv�nyok nyom�n az �slakoss�g alig 15-20 sz�zal�ka maradt �letben

• A birodalom hanyatl�sa

1808-ban I. Nap�leon seregei behatoltak az orsz�gba �s a spanyol korona mindink�bb elvesztette gyarmatai felett az uralmat. Egy madridi felkel�st k�vet�en a spanyolok �sszefogtak, �s �t �ven �t tart� f�ggetlens�gi h�bor�t v�vtak a franci�k ellen. 1813-ban a francia hader�ket v�gleg kiutas�tott�k, �s 1814-ben VII. Ferdin�nd visszaker�lt a spanyol tr�nra. Ferdin�nd, 20 �ves uralkod�sa alatt, vissza�ll�totta az inkviz�ci�t, �ld�zte a liber�lisokat �s a konzervat�vokat, korl�tozta a sz�l�sszabads�got, a spanyol gazdas�g pangott, az amerikai gyarmatok pedig elnyert�k f�ggetlens�g�ket. A v�gzetes 1898-as spanyol-amerikai h�bor� a Spanyol Birodalom �sszeoml�s�t jelentette. Spanyolorsz�g veres�get szenvedett egy sor tengeri csat�ban, ami Kuba, Puerto Rico, Guam �s a F�l�p-szigetek, a spanyolok utols� tengerent�li gyarmat�nak elveszt�s�t eredm�nyezte. Spanyolorsz�g gondjai tov�bb fokoz�dtak a 20. sz�zad els� fel�ig. 1923-ban, amikor az orsz�g a forradalom k�sz�b�n �llt, Miguel Primo de Rivera �llamcs�nyt hajtott v�gre �s 1930-ig katonai dikt�tork�nt korm�nyozta Spanyolorsz�got. 1931-ben XIII. Alfonz, az utols� kir�ly elmenek�lt az orsz�gb�l. M�snap kiki�ltott�k a m�sodik Spanyol K�zt�rsas�got, amely hamarosan a bels� konfliktus �ldozat�v� v�lt.

A leg�jabb kor

• A spanyol polg�rh�bor� �s a Franco-diktat�ra (1936 - 1975)

Amikor 1936-ban republik�nus rend�r�k meggyilkolt�k az ellenz�ki nacionalist�k vezet�j�t, Jos� Calvo Sotelot, a hadsereg j� indokot tal�lt, hogy megd�ntse a korm�nyt. A r�k�vetkez� polg�rh�bor� alatt (1936-39) a nacionalist�k sz�lesk�r� katonai �s p�nz�gyi t�mogat�st kaptak a n�ci N�metorsz�gt�l �s a fasiszta Olaszorsz�gt�l, m�g a megv�lasztott republik�nus korm�ny csak az orosz seg�ts�gre �s kisebb m�rt�kben az �rtelmis�giekb�l, m�v�szekb�l, �r�kb�l �s a politikailag elk�telezettekb�l �ll� Nemzetk�zi Brig�dokra t�maszkodhatott. A fasizmus fenyeget�s�nek ellen�re Anglia �s Franciaorsz�g megtagadta a republik�nusok t�mogat�s�t. 1939-re a Franco �ltal vezetett nacionalist�k megnyert�k a h�bor�t, ami t�bb mint 350 000 spanyol hal�l�t k�vetelte. Franco 35 �ves diktat�r�j�t k�vet�en a gazdas�gi blok�doknak k�sz�nhet�en Spanyolorsz�g elszigetel�d�tt, kiz�rt�k a NATO-b�l, az ENSZ-b�l, �s a gazdas�gi recesszi�k is m�ly nyomokat hagytak. Ez az �llapot eg�szen az 1950-es �vekig tartott, amikor a turizmus fellend�l�se �s az Amerik�val k�t�tt nemzetk�zi szerz�d�s el�teremtette a r�g v�rt p�nzalapot, hogy az orsz�g �jra k�t l�bra �llhasson. Az 1970-es �vekre Spanyolorsz�gnak volt a leggyorsabban fejl�d� gazdas�ga eg�sz Eur�p�ban.
Franc�t, 1975-ben bek�vetkezett hal�la ut�n Juan Carlos, XIII. Alfonso unok�ja k�vette. Juan Carlosszal a tr�non, Spanyolorsz�gban a diktat�r�t felv�ltotta a parlamenti demokr�cia.

1975 ut�n

Spanyolorsz�g 1986-ban csatlakozott az Eur�pai Uni�hoz. 1992-ben, amikor Barcelona adott otthont az olimpiai j�t�koknak, Sevilla az Expo92-nek �s Madridot ki�ltott�k ki Eur�pa Kultur�lis F�v�ros�nak: Spanyolorsz�g �jra reflektorf�nybe ker�lt. 1996-ban a konzervat�v korm�ny ker�lt hatalomra, amelyet a nem �ppen karizmatikus Elton John-rajong� Jos� Mar�a Aznar, a hajdani ad�ellen�r fia vezetett. A jelenlegi szocialista korm�ny vezet�je Jos� Luis Rodr�guez Zapatero.