Az elm�lt h�ten tart�san d�lkeleti �raml�s alakult ki a Pireneusi-f�lsziget felett. Az Alg�ri�ban felhalmoz�dott forr� leveg� a F�ldk�zi-tenger nyugati, lesz�k�lt v�ge felett �tkelve �rkezett Ib�ri�ba. Vas�rnap m�r sokfel� meghaladta a h�m�rs�klet a 40 fokot �rny�kban.

Spanyolorsz�gban a domborzat �s a tengert�l val� t�vols�g hat�rozza meg a ny�ri h�s�g er�ss�g�t. Ez�rt a viszonylag alacsonyan fekv�, a partokt�l t�bb mint 20 km-re l�v� helys�gekben tud legink�bb felmelegedni a leveg�. Ennek megfelel�en a legnagyobb forr�s�g Sevilla k�rny�k�n tapasztalhat�. Nem csoda, hogy ott m�rt�k a kontinensen az eddigi legmelegebbet 1881. augusztus 4-�n, amikor pontosan 50 fokra k�szott fel a h�m�r� higanysz�la.

B�r h�tf�n �s kedden k�zel lesz�nk a rekord �rt�khez, megd�nt�se nem t�l k�nny�. A magasban �rkez� forr� leveg� ugyanis kedvez a f�tyolfelh�-k�pz�d�snek, de enn�l lejjebb is el�fordulnak ilyenkor melegfronti r�tegfelh�k. A visszafogott sug�rz�s megakad�lyozhatja a rekordd�nt�st. Egy�bk�nt n�h�ny �ve pont ez t�rt�nt, amikor v�g�l is 46 fokra melegedett a leveg�, mik�zben komoly es�ly volt az abszol�t maximum megd�nt�s�re.

A tengerparti �d�l�ket nem �rdemes elhagyni, ott ugyanis a v�zt�meg jelent�s h�t� hat�ssal b�r, mely ak�r 6-8 fokos is lehet. A sz�razf�ld belsej�be azonban csak megfelel� - nap ellen v�d� - �lt�zetben �s sok folyad�kkal szabad napk�zben bemer�szkedni.

Kedd d�lut�n Spanyolorsz�g �szaki r�sz�n igen heves zivatarok jelennek meg, melyek egy-k�t fokkal leh�tik a leveg�. A h�t m�sodik fel�ben ism�t el�fordulhatnak negyven fok feletti �rt�kek.