F�lix Lope de Vega y Carpio (1562. november 25. - 1635. augusztus 27.) spanyol k�lt�, a barokk dr�ma legjelent�sebb m�v�sze, vagy 1800 sz�nm� �s t�bb sz�z kisebb dr�mai darab alkot�ja, melyek k�z�l kb. 500 nyomtat�sban is megjelent. Sokan a spanyol irodalom m�sodik legnagyobb alakj�nak tekintik, akit csak Miguel de Cervantes volt k�pes fel�lm�lni. �lete legal�bb olyan sz�vev�nyes volt, mint darabjai: �nk�ntesk�nt szolg�lt a Legy�zhetetlen Armad�ban, szerelmi �gyei pedig h�rhedtt� tett�k �s sokszor �sszet�z�sbe ker�lt a hat�s�gokkal, v�g�l papk�nt fejezte be �let�tj�t.

Ifj�kora, tanulm�nyai

F�lix Lope de Vega y Carpio Madridban sz�letett. Szeg�ny csal�dja az �szaki Santander hegyvid�ki ter�let�r�l sz�rmazott. A kis Lope m�r gyermekk�nt nagy tehets�gr�l tett tan�bizonys�got: verseket k�lt�tt, miel�tt m�g �rni tudott volna. T�z�vesen m�r latin verseket ford�tott spanyolra, k�t �v m�lva pedig meg�rta els� sz�ndarabj�t. Sz�lei a madridi jezsuit�kn�l tan�ttatt�k, azonban egy hirtelen fell�ngol�st k�vetve 1583-ban katon�nak �llt egy Portug�lia ellen vezetett exped�ci�ban. Avila p�sp�ke felfedezte az ifjonc tehets�g�t �s bejuttatta az alcal�i egyetemre. �gy t�nt, hogy Lope de Vega is papnak �ll, �m egyh�zi karrierj�t der�kba t�rte a szenved�lyes szerelem.

Irodalom �s szerelem

Madridba visszat�rve hamarosan az irodalmi k�r�k vez�regy�nis�ge lett. Ekkoriban viszonyt folytatott egy sz�nh�zigazgat� f�rjezett le�ny�val, Elena Osori�val, aki Filis n�ven korai verseinek m�zs�ja volt. K�s�bb Elena fiatalabb lovagot keresett mag�nak, mire Lope de Vega t�mad�st ind�tott ellene verseiben - ennek eredm�nyek�nt k�t �vre sz�m�zt�k Kaszt�lia ter�let�r�l.

1588-ban a dr�ma�r� feles�g�l vette a madridi arisztokrata csal�db�l sz�rmaz� Isabela de Urbin�t. A h�lgy sz�lei ellenezt�k az es�kv�t az alacsony rang� irodalm�rral, aki nem sokkal a menyegz� ut�n csatlakozott az Armad�hoz. A Legy�zhetetlen Armada m�g abban az �vben katasztrof�lis veres�get szenvedett a Sir Francis Drake �ltal vezetett brit flott�t�l.

Lope de Vega p�nztelen�l, de szerencs�re baj n�lk�l t�rt vissza (a hossz� �ton �rta meg La hermosure de Ang�lica c�m� m�v�t, amelnyek Ariosto �rj�ng� Orland�ja szolg�lt mint�ul), �s Valenci�ba k�lt�z�tt feles�g�vel. 1590-ben Alba herceg�nek szolg�lat�ba �llt, �s 1595-ig Toled�ban maradt. Akkor ugyanis Isabela elhal�lozott, Lope pedig visszat�rt Madridba, ahol v�dat emeltek ellene az Antonia Trill�val fenn�ll� t�rv�nytelen kapcsolata miatt. Ugyanebben az id�szakban �rta szonettjeit �j szerelme, Micaela de Lux�n sz�m�ra, akit verseiben Lucind�nak nevezett �s n�gy gyermeket sz�lt sz�m�ra.

Lope 1598-ben feles�g�l vette Juana de Guard�t, egy gazdag hentes le�ny�t, k�zben pedig Malpica �s Sarr�a m�rkij�nak titk�rak�nt dolgozott. Az elk�vetkez� n�h�ny �vben a k�lt� idej�t Madrid �s Sevilla k�z�tt osztotta meg: ez ut�bbi helyen �lt Micaela k�z�s gyermekeikkel.

�ltal�nos elismerts�g

Lope de Vega dr�ma�r�i h�rnev�t a sz�zadforul� k�rny�k�n nyerte el, egy�ttal La Arcadia c�m� bukolikus m�v�vel (1598) rom�nck�lt�k�nt is nagy elismerts�gre tett szert. 1605-ben Sessa herceg�nek bar�tja �s bizalmi titk�ra lett. N�pszer�s�ge, nemesi t�mogat�i �s term�kenys�ge ellen�re az alkot� p�nz�gyi gondokt�l szenvedett. Fia, Carlos F�lix 1612-ben bek�vetkezett hal�la is rendk�v�l megrend�tette.

1610-ben Lope de Vega �s feles�ge Calle de Francosba k�lt�z�tt. H�rom �vre r� Juana asszony meghalt, mire az �zvegy f�rj minden gyermek�t maga k�r� gy�jt�tte. K�s�bb Jer�nima de Burgosszal, majd Marta de Nevares Santoy�val kezdett viszonyt - ez ut�bbi ny�lts�g�t m�g maga Cervantes is sz�v� tette. V�g�l 1614-ben egyh�zi p�ly�ra l�pett: az Inkviz�ci� tisztvisel�je lett. Viszonyainak tov�bbra sem vetett v�get, utols� �veit egy sz�n�szn�vel, Lucia de Salced�val �s a f�rjezett Mart�val osztotta meg. Dr�ma�r�i munk�ss�g�t nem t�mogatt�k egyh�zi berkeken bel�l, ennek ellen�re m�g papk�nt is sok prof�n darabot alkotott. VIII. Orb�n p�pa kiv�telt k�pezett ez al�l: Lope de Veg�t 1627-ben a teol�gia doktor�v� �s m�ltai lovagg� �t�tte.

Mindez nem feledtette a m�v�szt s�jt� csal�di trag�di�kat: vak �s �r�lt le�nya, Amarilis 1632-ben meghalt. T�rv�nytelen fia, Lope (Lopito) F�lix Venezuela partjain�l fulladt v�zbe, Antonia le�ny�t pedig er�szakkal megsz�ktette egy udvaronc. Nem csoda, hogy az �reged� Lope egyre ink�bb a vall�sos szeml�l�d�s �s lelkigyakorlatok fel� fordult - olykor olyan d�h�dten korb�csolta mag�t, hogy szob�j�nak falai v�resek lettek. Madridban hunyt el 1635. augusztus 26-�n nagy nyomor�s�gban (nagy j�vedelm�t j�t�konys�gra �s egyh�zi adom�nyokra ford�totta). A spanyol kir�lys�g hatalmas, 9 napig tart� temet�st rendezett a szerencs�tlen sors� dr�ma�r� sz�m�ra.

Lope de Vega m�v�szete

Lope de Vega term�kenys�ge fantasztikus volt - azzal dicsekedett, hogy t�bb darabj�t 24 �r�n bel�l �rta meg �s vitte sz�npadra. Dr�ma�r�i sikerei m�g Cervantes ez ir�nyba tett pr�b�lkoz�sait is elhalv�ny�tott�k. Neves kort�rs�t egy�bk�nt sem becs�lte sokra: „Senki sem olyan ostoba, hogy h�doljon Miguel de Cervantesnek” - �rta egy alkalommal.

Alapvet�en k�tfajta dr�m�t �rt: egyfel�l a korabeli erk�lcs�ket �s intrikus viszonyokat igyekezett bemutatni - nem egyszer saj�t kaotikus szerelmi �let�b�l mer�tett -, t�rt�nelmi darabjaiban pedig spanyol legend�kat �s t�rt�neteket dolgozott fel. A t�mav�laszt�s mindig a k�z�ns�g ig�nyeinek megfelel�en t�rt�nt. Egyes m�veiben az antiszemita megnyilv�nul�sokat, m�skor a m�rbar�ts�got tapsolt�k meg. T�bb darabj�ban az egyszer� emberek �s a kir�ly k�zdelm�t mutatta be a korrupt nemess�ggel szemben. La Dragontea (1598) c�m� eposz�ban a spanyol flott�t sz�tver� Francis Drake-et t�zte tollhegy�re.

A dr�m�k mellett Lope de Vega m�v�szete bukolikus rom�ncokat, korabeli esem�nyek �s szentek �let�nek verses feldolgoz�sait, mes�ket is mag�ba foglalt. �r�sm�v�szeti alapelveit 1609-ben egy essz�ben (El arte nuevo de hacer comedias) fektette le, melyek szerint a „comedia nueva” szak�t az arisztotel�szi t�r-id�-cselekm�ny egys�g�nek elv�vel, a darabot h�rom felvon�sra osztja, a versel�sben pedig v�ltozatoss�gra t�rekszik.