Ha az Ib�riai-f�lsziget �s D�l-Amerika �jlatin nyelveit �s irodalmait tanulm�nyoz� tudom�ny�g (�gy hangzik a hispanisztika hagyom�nyos, manaps�g m�r n�mileg vitatott defin�ci�ja) egy�ltal�n hi�ny�rzetet kelt manaps�g, akkor az abb�l fakad, hogy N�metorsz�gban m�sodrang� jelent�s�get tulajdon�tanak e tudom�ny�g Spanyolorsz�gban �s D�l-Amerik�ban el�rt eredm�nyeinek. A szakmai elkedvetlened�st rendszerint ellens�lyozza az az intenz�v lelkesed�s, amellyel a hispanol�gusok irodalmaikra �s kult�r�ikra tekintenek. A hispanisztika j�v�j�t sok hely�tt j�val der�l�t�bban �t�lik meg, mint a t�bbi filol�giai szak�g t�bbs�g��t, �spedig az�rt, mert az �ltala tanulm�nyozott nyelvek �s t�rsadalmak demogr�fiai, gazdas�gi �s politikai s�lya n�vekedni fog.
Napjainkban �ppen ez a optimizmus bizonyulhat v�gzetesnek a hispanisztika sz�m�ra. Ha ugyanis ez a tudom�nyszak t�k�t akar kov�csolni az Ib�riai-f�lszigeten fekv� �s a d�l-amerikai orsz�gok j�v�j�b�l, akkor arra kell �sszpontos�tania er�fesz�t�seit, hogy haszn�lhat� form�ban t�lalt ismeretekkel szolg�ljon a v�llalatvezet�k, m�rn�k�k �s diplomat�k sz�m�ra. Csakhogy ez�ltal a hispanisztika a legjobb esetben empirikus t�rsadalomtudom�nny� alakulna �t, s ez a v�g�t jelenten� olyan filol�giai tudom�nyk�nt, amely �ll�t�lag a spanyol irodalom ir�nti romantikus lelkesed�sb�l sz�letett hajdan�n. A j�v�t illet� der�l�t�s ismeret�ben — l�tsz�lag ellentmond�sos m�don — manaps�g m�g ink�bb indokolt �ttekinteni a hispanisztika m�ltj�t, mint el�z�leg b�rmikor.
E visszatekint�s meglepet�ssel kezd�dik. A spanyol irodalom t�rt�net�t t�m�j�ul v�laszt� els� tudom�nyos int�zm�ny j�val a romantika korszaka el�tt alakult. A jezsuit�k Spanyolorsz�gb�l val� kiutas�t�sa ut�n megalap�tott Reales Estudios de San Isidro m�r 1767-ben megb�z�st kapott arra, hogy nyilv�nos el�ad�sokat tartson a nemzeti irodalom t�rt�net�r�l. E kezdem�nyez�s �tfog� ellenreakci� r�sze volt, arra v�laszul, hogy a XVIII. sz�zad elej�n uralomra jutott francia eredet� Bourbon-h�z k�s�rletet tett a francia klasszicizmus �zl�snorm�inak k�telez� jelleg� �rv�nyes�t�s�re Spanyolorsz�gban. Hetven �vvel k�s�bb egy felvil�gosult Bourbon, III. K�roly �rdekl�d�st mutatott a spanyol nemzeti hagyom�ny ir�nt. Ez az �rdekl�d�s hamarosan feler�s�d�tt a Nagy Francia Enciklop�dia m�sodik kiad�s�ban a Spanyolorsz�got ismertet� provokat�v sz�cikk miatt, amely azt �ll�totta az orsz�gr�l, hogy semmivel sem j�rult hozz� az emberis�g halad�s�hoz. A spanyol kult�ra t�rt�nete ir�nt megnyilv�nul� tudom�nyos �rdekl�d�snek az az apologetikus t�rekv�s adta meg a kezd� l�k�st, hogy elismer�st szerezzen neki. Ez a felvil�gosod�s ellen�ram�ban kiharcolt nyit�ny messzemen� k�vetkezm�nyeket vont maga ut�n.
Eg�szen m�s el�feltev�sekb�l indultak ki a n�met Schlegel fiv�rek, amikor 1800 k�r�l kiemelked� helyet jel�ltek ki a spanyol irodalom sz�m�ra az eur�pai kult�r�ban. �gy �t�lt�k meg, hogy a jelen nem m�s, mint azon „modern korszak” hanyatl�s�nak v�ge, amely m�r a k�z�pkorban el�rte fejl�d�s�nek cs�cspontj�t. A Schlegel fiv�rek �s romantikus szeml�let� bar�taik �gy v�lt�k, hogy a k�z�pkor �thagyom�nyoz�sa sehol m�sutt nem maradt olyannyira „�letteljes”, mint �ppen Spanyolorsz�gban. Ezek szerint m�r a korai romantika idej�n nagym�rv� lelkesed�s volt tapasztalhat� Spanyolorsz�g ir�nt, ami magyar�zatot ad arra, hogy a germanisztika �s a hispanisztika egyar�nt a k�z�pkori irodalmi eml�kekkel kapcsolatos t�l�rad� lelkesed�s r�v�n keletkezett, s az 1820 k�r�l el�sz�r N�metorsz�gban kialakul� romanisztik�n bel�l k�zponti szerep jutott Spanyolorsz�gnak.