Az ETA (Baszk Haza �s Szabads�g) n�ven ismert terrorszervezet er�szakos eszk�z�kkel pr�b�lja el�rni Baszkf�ld f�ggetlens�g�t. Ilyen eszk�z�k az id�r�l-id�re el�fordul� robbant�sok, �s egyes politikusok, illetve rend�rs�gi szem�lyek meggyilkol�sa. B�r a baszk auton�m korm�nyzat el�t�l minden er�szakos cselekm�nyt, a f�ggetlens�gi t�rekv�sek k�l�nb�z� megk�zel�t�se fesz�lts�gforr�st jelent a k�zponti korm�nnyal szemben.

2005. m�jus 17-�n a N�pp�rtot (Partido Popular) kiv�ve a K�pvisel�i Kongresszus minden p�rtja t�mogatta a korm�ny javaslat�t az ETA-val val�, felt�tel n�lk�li megad�sr�l sz�l� b�ket�rgyal�sok megkezd�s�re. A PSOE, a CiU, az ERC, a PNV, az IU-ICV, �s egy vegyes csoport 192 szavazat�val t�mogatta az elk�pzel�st, a N�pp�rt 147 ellenszavazat�val szemben.

2005. febru�r 20-�n Spanyolorsz�g volt az els� olyan �llam, amelyik n�pszavaz�sra bocs�totta az Eur�pai Uni� 2004 okt�ber�ben al��rt alkotm�ny�nak k�rd�s�t. B�r az �rv�nyben l�v� szab�lyok �rtelm�ben b�rmely orsz�g elutas�t� szavazata elegend� ahhoz, hogy az alkotm�nyt semmisnek tekints�k, a n�pszavaz�s eredm�nye a spanyol szavaz�k er�s t�mogat�s�t mutatta, �gy Spanyolorsz�g v�lhatott az els� olyan tagg�, amely n�pszavaz�s �tj�n fogadta el a tervezetet.

�llamszervezet

Spanyolorsz�g �llamform�ja alkotm�nyos monarchia az 1978. �vi alkotm�ny bevezet�se �ta.

T�rv�nyhoz�s

Az orsz�g k�tkamar�s parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A t�rv�nyhoz� �gat a k�vetkez�k alkotj�k:

• a K�pvisel�i Kongresszus (Congresso de los Diputados) 350 k�zvetlen�l, 4 �vre megv�lasztott tagja
• a Szen�tus (Senado) 259 tagja, melyb�l 208 k�zvetlen�l ker�l megv�laszt�sra, 51-et pedig a ter�leti t�rv�nyhoz� test�letek jel�lnek ki, szint�n 4 �vre.

V�grehajt� hatalom

A v�grehajt� hatalmat az uralkod� �ltal javasolt, az Orsz�ggy�l�s �ltal megv�lasztott korm�nyf� �ltal vezetett Miniszterek Tan�csa ir�ny�tja.

Helyi auton�mia

Ma Spanyolorsz�g ugyan hivatalosan egys�ges, de val�j�ban ink�bb auton�m k�z�ss�gek sz�vets�gek�nt m�k�dik, melyben mindegyik auton�m k�z�ss�g saj�t t�rv�nyekkel �s t�bb-kevesebb �n�ll�s�ggal korm�nyozhatja mag�t. P�ld�ul egyes auton�m k�z�ss�gek rendelkeznek �n�ll� oktat�si �s eg�szs�g�gyi rendszerrel, m�g m�sok nem. Ezzel a rendszerrel ma t�bb probl�ma is ad�dik, mert m�g az auton�m korm�nyok (k�l�n�sk�ppen a nacionalista p�rtok �ltal ir�ny�tottak) f�ggetlenebb kapcsolatokat szeretn�nek kialak�tani Spanyolorsz�ggal, a k�zponti korm�ny �ppen egyes auton�m k�z�ss�gek (pl. Baszkf�ld �s Katal�nia) olyan jogait szeretn� korl�tozni, melyeket egyesek a t�lzott �n�ll�s�g jel�nek tartanak.