Politikai let
Werewolfchief 2006.07.12. 16:04
Politikai let, llamszervezet
Az ETA (Baszk Haza s Szabadsg) nven ismert terrorszervezet erszakos eszkzkkel prblja elrni Baszkfld fggetlensgt. Ilyen eszkzk az idrl-idre elfordul robbantsok, s egyes politikusok, illetve rendrsgi szemlyek meggyilkolsa. Br a baszk autonm kormnyzat eltl minden erszakos cselekmnyt, a fggetlensgi trekvsek klnbz megkzeltse feszltsgforrst jelent a kzponti kormnnyal szemben.
2005. mjus 17-n a Npprtot (Partido Popular) kivve a Kpviseli Kongresszus minden prtja tmogatta a kormny javaslatt az ETA-val val, felttel nlkli megadsrl szl bketrgyalsok megkezdsre. A PSOE, a CiU, az ERC, a PNV, az IU-ICV, s egy vegyes csoport 192 szavazatval tmogatta az elkpzelst, a Npprt 147 ellenszavazatval szemben.
2005. februr 20-n Spanyolorszg volt az els olyan llam, amelyik npszavazsra bocstotta az Eurpai Uni 2004 oktberben alrt alkotmnynak krdst. Br az rvnyben lv szablyok rtelmben brmely orszg elutast szavazata elegend ahhoz, hogy az alkotmnyt semmisnek tekintsk, a npszavazs eredmnye a spanyol szavazk ers tmogatst mutatta, gy Spanyolorszg vlhatott az els olyan tagg, amely npszavazs tjn fogadta el a tervezetet.
llamszervezet
Spanyolorszg llamformja alkotmnyos monarchia az 1978. vi alkotmny bevezetse ta.
Trvnyhozs
Az orszg ktkamars parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A trvnyhoz gat a kvetkezk alkotjk:
- a Kpviseli Kongresszus (Congresso de los Diputados) 350 kzvetlenl, 4 vre megvlasztott tagja
- a Szentus (Senado) 259 tagja, melybl 208 kzvetlenl kerl megvlasztsra, 51-et pedig a terleti trvnyhoz testletek jellnek ki, szintn 4 vre.
Vgrehajt hatalom
A vgrehajt hatalmat az uralkod ltal javasolt, az Orszggyls ltal megvlasztott kormnyf ltal vezetett Miniszterek Tancsa irnytja.
Helyi autonmia
Ma Spanyolorszg ugyan hivatalosan egysges, de valjban inkbb autonm kzssgek szvetsgeknt mkdik, melyben mindegyik autonm kzssg sajt trvnyekkel s tbb-kevesebb nllsggal kormnyozhatja magt. Pldul egyes autonm kzssgek rendelkeznek nll oktatsi s egszsggyi rendszerrel, mg msok nem. Ezzel a rendszerrel ma tbb problma is addik, mert mg az autonm kormnyok (klnskppen a nacionalista prtok ltal irnytottak) fggetlenebb kapcsolatokat szeretnnek kialaktani Spanyolorszggal, a kzponti kormny ppen egyes autonm kzssgek (pl. Baszkfld s Katalnia) olyan jogait szeretn korltozni, melyeket egyesek a tlzott nllsg jelnek tartanak.
|