�lete

�desapja, Francisco de Argote v�rosi b�r� (corregidor) volt sz�l�v�ros�ban, C�rdob�ban, �desanyja, Leonora de G�ngora pedig r�gi nemesi csal�ddal b�szk�lkedhetett. Sz�lei gondosan tan�ttatt�k, 15 �vesen a salamancai egyetemre k�ldt�k k�non- �s polg�ri jogot tanulni. Nem volt t�ls�gosan kiemelked� tanul�, azonban m�r fiatalon elismert k�lt�v� v�lt (1585-ben m�g Cervantes is elismer�en �rt r�la La Galatea c�m� m�v�ben). Egy�bir�nt G�ngora ifj�s�g�ra gondtalan �lvhajh�szat volt jellemz�.

Tanulm�nyai v�gezt�vel a k�lt� egyh�zi p�ly�ra l�pett, v�g�l papp� szentelt�k 1605 k�r�l. G�ngora els� feladatai legink�bb diplom�ciai jelleg�ek voltak, �gy bej�rta Spanyolorsz�got (f�leg Valladolidban �s Madridban lakott). N�pszer�s�ge n�tt�n n�tt, hasonl�an irigyei k�r�hez. 1617-ben Sandoval hercege kij�rta sz�m�ra, hogy III. F�l�p kir�ly tiszteletbeli udvari k�pl�nja legyen. Mind�ssze k�t �vig �llt kegyben, �m ekkor ellenfele, az ifj� irodalm�r, Francisco de Quevedo ki�t�tte a nyeregb�l - G�ngor�r�l elterjesztett�k azt a v�dat, hogy homoszexu�lis �s hogy converso, azaz kikeresztelkedett zsid� vagy m�r sz�rmaz�s�. V�g�l 1626-ban s�lyos betegs�g t�madta meg a kegyvesztett k�lt�t, aki visszavonult sz�l�v�ros�ba. C�rdob�ban halt meg.

K�lt�szete

G�ngor�t sokszor a legnagyobb spanyol k�lt�k�nt tartj�k sz�mon, azonban k�lt�szete nem t�ls�gosan n�pszer�. Nagyon kifinomult, szellemes verseket alkotott, emellett k�l�n�sen fejlett vizu�lis k�pzel�ereje volt, ami az egyik legnagyobb barokk k�lt�v� emelte �t. Korai k�ltem�nyei k�z�tt remekbe szabott szonetteket �s ballad�kat tal�lunk. H�rneve els�sorban monument�lis, bonyolult, stiliz�lt �rett m�vein alapszik (pl. Panegyrico al duque de Lerma (Dics��t� k�ltem�ny Lerma herceg�hez, 1609), F�bula de Polifemo y Galatea (Polifemo �s Galatea t�rt�nete, 1613?) �s a befejezetlen p�sztoridill, a remekm�nek tartott Las Soledades (1613). G�ngora a dr�m�val is megpr�b�lkozott, ennek tan�jele a Las Firmezas de Isabel �s a k�t befejezetlen�l maradt darab, a Comedia venatoria �s az El Doctor Carlino.

G�ngora st�lus�ban (estilo culto) t�bb k�vet�je is alkotott, ami mind kev�sb� volt n�pszer�. A „gongorizmus” vagy „culteranizmus” a spanyol irodalom egy barokk tendenci�ja lett: jellemz�je a kifinomult kifejez�sm�d, az er�teljes latiniz�l�s, a klasszikus mitol�giai all�zi�k �s a d�s metaforahaszn�lat volt.