Miguel de Cervantes Saavedra (1547. szeptember 29. - 1616. �prilis 23.) kalandos �let� spanyol reg�ny- �s dr�ma�r�, k�lt�, Don Quijote figur�j�nak megalkot�ja, a spanyol irodalom tal�n legismertebb k�pvisel�je. H�rneve szinte teljes m�rt�kben a La Mancha lovagj�r�l �rt portr�j�n alapszik, m�s munk�i kev�sb� jelent�sek. M�r �let�ben nemzetk�zi elismerts�gnek �rvendett – Shakespeare is olvasta reg�ny�t – ennek ellen�re szeg�ny emberk�nt halt meg.

Ifj�s�ga

Miguel de Cervantes Saavedra neh�z �s kalandos �lete Alc�zar de San Juan kisv�ros�ban kezd�d�tt. Kisnemesi csal�dban sz�letett, �desapja gy�gyszer�sz �s seb�sz volt. �desanyja, Leonor de Cortinas h�t gyermeknek adott �letet, akik k�z�l Miguel volt a negyedik. Az �r� gyermekkora sor�n bej�rta az orsz�got (j�rt Valladolidban, C�rdob�ban �s Sevill�ban is), mik�zben apja munk�t keresett. Madridban a humanista Juan L�pez de Hoyos tan�totta 1568 - 1569 k�z�tt, majd R�m�ba utazott Guilio Acquavita szolg�lat�ban, aki 1570-ben b�boros lett (m�sok szerint menek�lnie kellett, mivel megv�dolt�k, hogy p�rbajban meg�lt egy �p�t�mestert).

Katonai p�ly�n

Ugyanebben az �vben csatlakozott Cervantes a N�polyban gy�lekez�, Oszm�n Birodalom ellen indul� spanyol haj�hadhoz. R�szt vett a lepant�i csat�ban, ahol megs�r�lt �s �r�kre leb�nult a bal keze. Az �r� nagyon b�szke volt a dics�s�ges gy�zelemben v�llalt szerep�re, innen kapta ragadv�nynev�t: el manco de Lepanto (Lepanto rokkantja). Egy ideig Szic�lia sziget�n, Messin�ban l�badozott, majd miut�n fel�p�lt, folytatta katonai karrierj�t.

1575-ben b�tyj�val, Rodrig�val haj�ra sz�llt, �s az El Sol (A Nap) nev� haj�n elindult Spanyolorsz�g fel�. A g�ly�t azonban kal�zok ker�tett�k hatalmukba Arnaute Mami vezet�s�vel, aki Alg�rba sz�ll�totta a fiv�reket rabszolg�nak. Rodrig�t 1577-ben kiv�ltott�k, �m a m�rok �gy gondolt�k, hogy Miguel �rt�kesebb fogoly, mivel fontos szem�lyis�gek (k�zt�k Don Juan de Austria, lepant�i gy�ztes) aj�nl�leveleivel b�szk�lkedhetett. Csal�dja �s a trintit�rius lovagrend csak �t �v rabs�g ut�n tudott elegend� p�nzt �sszegy�jteni a kiv�lt�s�ra. Cervantes k�zben t�bbsz�r megpr�b�lt megsz�kni, �m mindig sikertelen�l.

Kalandok Spanyolorsz�gban

Az 1580-ban 500 escud��rt szabadon engedett Cervantes visszat�rt Madridba, ahol ideiglenesen rosszul fizetett hivatali �ll�sokat v�llalt. 1584-ben feles�g�l vette a n�la 18 �vvel fiatalabb Catalina de Salazar y Palaciost, egy j�m�d� paraszt le�ny�t. A frigy gyermektelen maradt, noha Cervantesnek m�r volt egy l�nya (Isabel de Saavedra) egy sz�n�szn�vel (Ana Franca de Rojas vagy Ana de Villafranca) fenn�ll� kor�bbi viszony�b�l. Isabel a h�ztart�sban dolgozott csel�dk�nt, �m csapod�r �letm�dj�val sok gondot okozott apj�nak. Cervantes rajtuk k�v�l m�g �desanyj�val �s k�t meg nem h�zasod� l�nytestv�r�vel lakott egy�tt.

Az 1580-as �vek v�g�n elhagyta feles�g�t, a k�vetkez� h�sz �vben pedig, mondhatni, nom�d �letm�dot folytatott: dolgozott felv�s�rl� �gyn�kk�nt a spanyol Armada sz�m�ra, de ad�szed� is volt. Ilyen min�s�gben cs�dbe jutott, majd legal�bb k�tszer (1597; 1602) beb�rt�n�zt�k p�nz�gyi szab�lytalans�gok miatt. �ltal�ban �gy tartj�k, hogy Cervantes �rtatlan volt, csak a h�l�tlan feladat �ldozata lett.

1596 �s 1600 k�z�tt els�sorban Sevill�ban �lt, 1604-ben Valladolidba, III. F�l�p udvara k�zel�be k�lt�z�tt, 1606-ban pedig v�gleg letelepedett Madridban. Tov�bbra is p�nz�gyi gondok gy�t�rt�k, r�ad�sul amikor egy Gaspar de Ezpeleta nev� nemesembert hal�losan megsebes�tettek az �r� h�za el�tt, beb�rt�n�zt�k azzal a gyan�val, hogy k�ze volt a gyilkoss�ghoz. 1616-ban halt meg, h�rom nappal azut�n, hogy befejezte a Lemos gr�fj�nak aj�nlott reg�ny�t, mely a Los Trabajos de Persiles y Sigismunda (Persiles �s Sigismunda h�stettei) c�met viselte.

Irodalmi munk�ss�ga

L�sd m�g: Don Quijote

Cervantes Andal�zi�ban kezdett �rni 1580-ban. Els� dr�m�j�ban, a Los Tratos de Argel c�m� darabban a m�r fogs�gban szerzett tapasztalatait dolgozta fel. Cervantes k�zl�sei alapj�n 20-30 dr�m�t �rhatott, de csak k�t m�solat maradt fenn. Els� fontosabb m�ve a Galatea c�m� bukolikus rom�nc volt (1585), ami azonban nem keltette fel a k�z�ns�g �rdekl�d�s�t, �gy annak ellen�re, hogy t�bbsz�r meg�g�rte, nem �rta meg a folytat�s�t (err�l m�g a Don Quijot�ban is �rt). Darabjain t�l jelent�s verses alkot�sa volt a Viaje del Parnaso c�m� alleg�ria (1614), amelyben j�indulat�, �m meglehet�sen unalmas �ttekint�st ny�jt kort�rsai m�v�szet�r�l. Cervantes tiszt�ban volt vele, hogy nincs nagy k�lt�i tehets�ggel meg�ldva - a k�s�bbi gener�ci�k is hasonl�an gondolkodtak r�la. A Novelas Ejemplares (1613, V�logatott novell�k) c�m� k�tete tal�n legjobban siker�lt kispr�zai m�veit tartalmazta.

A hagyom�ny szerint a Don Quijot�t (teljes c�m�n: Az elm�s nemes Don Quijote de La Mancha) Argamasilla b�rt�n�ben �rta La Mancha gr�fs�gban. Az �r� sz�nd�ka az volt, hogy min�l egyszer�bb nyelvezet� reg�ny�ben k�pet adjon kora t�rsadalm�r�l, k�zben pedig megfricsk�zza a rendk�v�li n�pszer�s�gnek �rvend� lovagreg�nyeket �s pikareszkeket. Amikor a reg�ny els� r�sze 1605-ben megjelent, Cervantes nagy elismerts�gre tett szert - ami azonban csak kev�ss� l�tszott meg anyagi helyzet�n, r�ad�sul a kor legnagyobb befoly�ssal b�r� dr�ma�r�ja, Lope de Vega is k�rhoztatta �t. A k�nyv m�sodik r�sz�t 1615-ben adta ki annak hat�s�ra, hogy egy �r� m�r megalkotta a n�pszer� els� r�sz folytat�s�t. Mindezt bele is �rta az els� modern reg�nynek tekintett m�v�be.

Cervantes hagyat�ka

Cervantes - �s f�k�ppen a Don Quijote - �ri�si hat�st gyakorolt a vil�girodalomra. A „b�sk�p� lovag” alakj�t a vil�g minden t�j�n ismerik. Rengeteg alkot�t megihletett a m�, hat�sa kimutathat� t�bbek k�z�tt Sir Walter Scott, Charles Dickens, Flaubert, Herman Melville, Dosztojevszkij �s James Joyce m�v�szet�n. Jorge Luis Borges novell�t �rt egy Pierre Menard nev� �r�r�l, aki gondos el�tanulm�nyok ut�n sz�r�l-sz�ra meg�rta a Don Quijot�t.