Garonne

A Garonne (katal�nul Garona) foly� Spanyolorsz�g �s Franciaorsz�g ter�let�n.

Nev�nek eredete

A foly� latin neve Garumna ami az �okszit�n (a baszk nyelv rokona) kar f�n�v, �s a kelta -onna k�pz� �ssze�ll�s�b�l sz�rmazik, jelent�se k�ves foly�.

F�ldrajzi adatok

A Garonne Spanyolorsz�g ter�let�n, Katal�nia tartom�nyban, a Pireneusokban ered 1870 m�ter magasan. Majd �szaknyugatnak, k�s�bb �szakkeletnek folyik Toulouse-ig, �s �jb�l �szaknyugatnak Bordeaux v�ros�ig, ahol be�mlik a Gironde-ba. A Dordogne foly�val egy�tt k�pezik a Gironde-ot, amely a Vizcayai-�b�lbe torkollik. A hossza 647 km, k�zepes v�zhozama 700 m³ m�sodpercenk�nt. A v�zgy�jt� ter�let nagys�ga 55 000 km².

Megy�k �s v�rosok a foly� ment�n

• Val d'Aran (Spanyolorsz�g)
• Haute-Garonne : Saint-Gaudens, Muret, Toulouse
• Tarn-et-Garonne: Castelsarrasin
• Lot-et-Garonne: Agen, Marmande
• Gironde: Langon , Bordeaux, Blaye, Le Verdon
• Charente Maritime: Royan

Mell�kfoly�i a Tarn, Ourse, Neste, Salat, Pique, Ariège, Touch, Hers-Mort, Save, Arrats, Volp, Louge, Dropt, Gers, Arize, Baïse, Gat mort, Jalle de Blanquefort, Ciron, Gimone �s a Lot.

A Garonne torkolat�n�l lev� Gironde megye borospinc�iben palackozz�k a vil�g legdr�g�bb borait.

�ce�nj�r� haj�kkal Bordeaux-ig (35 km) haj�zhat�. A Canal du Midi csatorn�n kereszt�l �ssze van k�tve a F�ldk�zi-tengerrel.

Douro

A Douro (spanyolul Duero) Portug�lia egyik nagy foly�ja, Spanyolorsz�gban ered. A fels� foly�s�n�l term� sz�l�b�l k�sz�l a h�res port�i bor. Porton�l �mlik az Atlanti-�ce�nba t�lcs�rtorkolattal. Teljes hossza 850 km. Nev�nek jelent�se „aranyos” (D'ouro).

Guadalquivir

A Guadalquivir a m�sodik leghosszabb foly� Spanyolorsz�gban, hossza 666 km, v�zgy�jt� ter�lete kb. 50 000 km².

A n�v eredete

A foly� neve az arab Wadi al-Kabir kifejez�sb�l ered, amelynek magyar jelent�se: 'a nagy foly�'. A r�maiak el�tti id�szakt�l a muszlim inv�zi�ig a neve Betis volt (manaps�g Magyarorsz�gon a sevillai Real Betis labdar�g� csapat nev�b�l ismert).

Foly�sa

Az �n. Betikai-Kordiller�kban (Sierra de Cazorla) ered, majd C�rdoba �s Sevilla ut�n, Sanlucar de Barrameda k�zel�ben a C�dizi-�b�ln�l torkollik az Atlanti-�ce�nba. A delta mocsarainak neve Las Marismas.

Guadiana

Guadiana (arabul Wadi Ana, latinul Anas, spanyolul Guadiana, portug�lul Guadiana vagy Odiana) az Ib�riai-f�lsziget egyik leghosszabb foly�ja. Spanyolorsz�gban ered Toledot�l 80 km-re d�lre,a Sierra Morena lejt�in. K�t szakaszon is term�szetes hat�rt k�pez Spanyolorsz�g �s Portug�lia k�z�tt. Hossza 778 km, v�zgy�jt�je 67 000 km². Ayamonten�l torkollik a Cadizi-�b�lbe, �s itt v�zhozama 70 m³ m�sodpercenk�nt.

Harminc mell�kfoly�ja k�z�l jelent�s�ggel b�r a Cig�ela �s a Z�jar.

Fontosabb v�rosok a foly� ment�n Badajoz �s Merida.

A foly� homokz�tonyos,�gy teljes hossz�b�l mind�ssze 68 km haj�zhat� M�rtola portug�l v�rosk�ig.

Minho

A Minho (spanyolul Miño) foly� az Ib�riai-f�lsziget �szaknyugati r�sz�n.

Spanyolorsz�gban, Galicia tartom�nyban ered 600 m magass�gban, La Coruñ�t�l 70 km-re keletre, a Serra de Meira hegys�gben, �s Caminh�n�l torkollik az Atlanti-�ce�nba. Hossza 340 km.

T�bb v�zt�rol� is �p�lt a foly�n. F� mell�kfoly�ja a Sil. Az utols� 80 km-en term�szetes hat�rt k�pez Spanyolorsz�g �s Portug�lia k�z�tt.

Fontosabb v�rosok a foly� ment�n Lugo, Ourense �s Tui.

Tajo

A Tajo (latinul Tagus, spanyol nev�n Tajo, portug�lul Tejo) az Ib�riai-f�lsziget leghosszabb foly�ja. Spanyolorsz�gban, az Ib�riai-hegys�gben, a Garcia forr�sn�l ered �s Portug�lia ter�let�n, Lisszabonn�l �mlik az Atlanti-�ce�nba. K�r�lbel�l 1038 km hossz�, amib�l 716 km Spanyolorsz�g, 275 km Portug�lia �s 47 km a k�t orsz�g k�zti hat�r r�sze. Mind Spanyolorsz�g, mind Portug�lia egyik legfontosabb foly�ja. V�zgy�jt� ter�lete 81.000 km².

A Vasco da Gama-h�d a Tej�n Lisszabonban

Foly�menti v�rosok

Spanyolorsz�gban

• Toledo,
• Aranjuez.

Portug�li�ban

• Abrantes,
• Santar�m,
• Vila Franca de Xira,
• Alverca do Ribatejo,
• Sacav�m,
• Lisszabon (t�lcs�rtorkolat, kik�t�)