�lete

Madridban sz�letett nemesi csal�dban. Tanulm�nyait jezsuita iskol�ban kezdte, majd jogi, matematikai �s filoz�fiai ismereteket szerzett az alcal�i egyetemen. 1600-ban v�gzett, majd Valladolidban telepedett le. Hamarosan ellent�tbe ker�lt az akkor m�r befutott k�lt�vel, Luis de G�ngor�val, akinek hevesen t�madta kifinomult m�v�szet�t. 1605-ben a s�nta, szem�veges ifj� Madridba k�lt�z�tt, ahol megjelentek szonettjei egy antol�gi�ban, majd 1609 k�r�l La Torre de Juan Abadban (Ciudad Real) keresett mened�ket egy lelki v�ls�g el�l. K�s�bb, 1620-ban meg is vette a k�ri�t.

Egy p�rbaja miatt 1613-ban Szic�li�ba utazott Osuna herceg�nek szolg�lat�ban. Ottani munk�ss�g�r�l keveset tudunk, mindazon�ltal ki�rdemelte vele a Szent Jakab (Santiago) Rend kit�ntet�s�t. Az 1620-as �vekben hazat�rt �s publik�lta m�veit. Mivel szat�r�iban az udvart sem k�m�lte, 1628-ban sz�m�zt�k egy �vre, �s k�nyveinek egy r�sz�t cenz�r�zta az Inkviz�ci�. Megpr�b�lta felvenni a kapcsolatot Olivares herceg�vel, akinek Fray Luis de Le�n egy versesk�tet�t sz�nta. 1634-ben megn�s�lt, �m h�zass�ga boldogtalan volt. Az 1630-as �vekben �rta meg klasszikus m�veit, A B�lcs� �s a S�rt (La cuna y la sepultura) �s a Marcus Brutus �let�t (Vida de Marco Bruto). 1639-ben tiszt�zatlan okok miatt letart�ztatt�k Madridban �s San Marcos de Le�n b�rt�n�be z�rt�k. Elk�pzelhet�, hogy franciabar�ts�ga miatt vetett�k fogs�gba.

Miut�n elhagyta a b�rt�nt, 1644-ben La Torr�ben m�vei v�logat�s�val foglalkozott. A k�vetkez� �vben Villanueva de los Infantesben halt meg az elszeg�nyedett k�lt�. Verseit bar�tja, Jos� Gonz�lez de Salas szerkesztette �s adta ki hal�la ut�n. Pr�z�j�t m�g mindig vizsg�lj�k, mivel rengeteg elt�r� kal�zkiadv�ny, cenz�r�zott p�ld�ny �s k�ziratm�solat forog k�zk�zen.

M�v�szete

Quevedo a spanyol irodalmi aranykor soksz�n� alakja �s a spanyol nyelv eredeti m�v�sze volt. Nev�hez f�z�dik a pikareszk m�faj egyik cs�csa, az 1626-ban �rt Historia de la vida del Busc�n llamado don Pablos (Egy Don Pablos nevezet� csavarg� �lett�rt�nete). Tolla igencsak �lesen csapott le ellenfeleire, t�bb szatirikus m�vet is alkotott, mint pl. a La cuna latiniparla (A latinul besz�l� b�lcs�) �s a G�ngora-f�le culteranizmus ellen �rt Aguja de navegar cultos (Ir�nyt� a kult�r�lt haj�z�shoz). Politikai term�szet� �r�sa a Vida de Marco Bruto �s a Pol�tica de Dios, gobierno de Cristo (Isten politik�ja, Krisztus korm�nyz�sa, 1626). Filoz�fiai munk�ss�g�ra p�lda a Providencia de Dios (Isteni gondvisel�s, 1641).

Eszt�tikai szempontb�l jelent�s m� a Los sueños (�lmok, 1627) �s A B�lcs� �s a S�r (1635). Quevedo �les szem� megfigyel�je volt kora t�rsadalm�nak, melyet �lmok c�m� m�v�ben Dante nyom�n a pokol v�zi�j�ban �br�zolt.