Őskor

• Az Ibériai-félsziget őslakosai

Ókor

• A római uralom: Hispánia

Mivel éppen Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk meghódításának célpontja volt. A rómaiak i.e. 3. században érkeztek, de két további századba került mire leigázták a félszigetet. A római jog, nyelv és szokások fokozatosan az élet részei lettek.

Középkor

A vizigót korszak

409-ben Hispániát megtámadták a germán törzsek, és 419-re megalapították a vizigót királyságot. A nyugati-gótok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulmánok átkeltek a Gibraltár-szoroson és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsó gót király felett. 714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve Spanyolország északi hegyes vidékeit. A dél-spanyolországi (Al-Andalúz, ahogyan az arabok nevezték) muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat, kerteket és nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongánál, Spanyolország északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereg az arabokat első vereségükkel sújtotta. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, Spanyolország keresztény visszahódításának kezdetét.

A reconquista

A 13. század végére Kasztília és Aragónia a keresztény Spanyolhon két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1469-ben egyesült Izabella (Kasztília hercegnője) és Ferdinánd (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodókként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt. 1482-ben megostromolták Granadát és 10 évvel később az utolsó arab király is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492-ben Izabella és Ferdinánd - az inkvizíció hatása alatt - rendelkezést adott ki a spanyolországi zsidók kiűzéséről (expulsión), amelyet még ebben az évben végrehajtottak.

Újkor

• A spanyol birodalom fénykora

Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Új Világban, Kolumbusz 1492-es amerikai partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol pénzes ládákba Mexikóból és Peruból, miután a hódítók földeket szereztek Kubától Bolíviáig. Spanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez a protekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezett Angliával, Franciaországgal és Hollandiával.

• Spanyol hódítások

Az Újvilágba megindult a spanyol konkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolokkal az Újvilágban már gyarmatokat hoztak létre, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel. Elsőként Hernando Cortez vezetett hadjáratot a mexikói aztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a majákat hódította meg. 1531-ben Francisco Pizzaro a perui Inka Birodalmat döntötte meg. A hódítók hallatlan technikai fölénye, valamint a járványok nyomán az őslakosság alig 15-20 százaléka maradt életben

• A birodalom hanyatlása

1808-ban I. Napóleon seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette gyarmatai felett az uralmat. Egy madridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartó függetlenségi háborút vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőket végleg kiutasították, és 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd, 20 éves uralkodása alatt, visszaállította az inkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot, a spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig elnyerték függetlenségüket. A végzetes 1898-as spanyol-amerikai háború a Spanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, ami Kuba, Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek, a spanyolok utolsó tengerentúli gyarmatának elvesztését eredményezte. Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a 20. század első feléig. 1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt, Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és 1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot. 1931-ben XIII. Alfonz, az utolsó király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan a belső konfliktus áldozatává vált.

A legújabb kor

• A spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra (1936 - 1975)

Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, José Calvo Sotelot, a hadsereg jó indokot talált, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező polgárháború alatt (1936-39) a nacionalisták széleskörű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a náci Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak az orosz segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetésének ellenére Anglia és Franciaország megtagadta a republikánusok támogatását. 1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a háborút, ami több mint 350 000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves diktatúráját követően a gazdasági blokádoknak köszönhetően Spanyolország elszigetelődött, kizárták a NATO-ból, az ENSZ-ből, és a gazdasági recessziók is mély nyomokat hagytak. Ez az állapot egészen az 1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés előteremtette a rég várt pénzalapot, hogy az ország újra két lábra állhasson. Az 1970-es évekre Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.
Francót, 1975-ben bekövetkezett halála után Juan Carlos, XIII. Alfonso unokája követte. Juan Carlosszal a trónon, Spanyolországban a diktatúrát felváltotta a parlamenti demokrácia.

1975 után

Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 1992-ben, amikor Barcelona adott otthont az olimpiai játékoknak, Sevilla az Expo92-nek és Madridot kiáltották ki Európa Kulturális Fővárosának: Spanyolország újra reflektorfénybe került. 1996-ban a konzervatív kormány került hatalomra, amelyet a nem éppen karizmatikus Elton John-rajongó José María Aznar, a hajdani adóellenőr fia vezetett. A jelenlegi szocialista kormány vezetője José Luis Rodríguez Zapatero.