Az ETA (Baszk Haza és Szabadság) néven ismert terrorszervezet erőszakos eszközökkel próbálja elérni Baszkföld függetlenségét. Ilyen eszközök az időről-időre előforduló robbantások, és egyes politikusok, illetve rendőrségi személyek meggyilkolása. Bár a baszk autonóm kormányzat elítél minden erőszakos cselekményt, a függetlenségi törekvések különböző megközelítése feszültségforrást jelent a központi kormánnyal szemben.

2005. május 17-én a Néppártot (Partido Popular) kivéve a Képviselői Kongresszus minden pártja támogatta a kormány javaslatát az ETA-val való, feltétel nélküli megadásról szóló béketárgyalások megkezdésére. A PSOE, a CiU, az ERC, a PNV, az IU-ICV, és egy vegyes csoport 192 szavazatával támogatta az elképzelést, a Néppárt 147 ellenszavazatával szemben.

2005. február 20-án Spanyolország volt az első olyan állam, amelyik népszavazásra bocsátotta az Európai Unió 2004 októberében aláírt alkotmányának kérdését. Bár az érvényben lévő szabályok értelmében bármely ország elutasító szavazata elegendő ahhoz, hogy az alkotmányt semmisnek tekintsék, a népszavazás eredménye a spanyol szavazók erős támogatását mutatta, így Spanyolország válhatott az első olyan taggá, amely népszavazás útján fogadta el a tervezetet.

Államszervezet

Spanyolország államformája alkotmányos monarchia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta.

Törvényhozás

Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják:

• a Képviselői Kongresszus (Congresso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
• a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208 közvetlenül kerül megválasztásra, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.

Végrehajtó hatalom

A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.

Helyi autonómia

Ma Spanyolország ugyan hivatalosan egységes, de valójában inkább autonóm közösségek szövetségeként működik, melyben mindegyik autonóm közösség saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Például egyes autonóm közösségek rendelkeznek önálló oktatási és egészségügyi rendszerrel, míg mások nem. Ezzel a rendszerrel ma több probléma is adódik, mert míg az autonóm kormányok (különösképpen a nacionalista pártok által irányítottak) függetlenebb kapcsolatokat szeretnének kialakítani Spanyolországgal, a központi kormány éppen egyes autonóm közösségek (pl. Baszkföld és Katalónia) olyan jogait szeretné korlátozni, melyeket egyesek a túlzott önállóság jelének tartanak.