Egy kutatócsoport 10 millió éves, fosszilizálódott béka- és szalamandra-maradványokból ép csontvelőt vont ki. Ez az első eset, hogy fosszilizálódott csontvelőre bukkantak és csak a második olyan felfedezés, melynek során lágyszövet került elő. 2005 júniusában egy csapat jó állapotban fennmaradt, vörös vérsejteket talált egy T. Rex lábcsontjában. (Fotó: M.E. McNamara/Geology) Az épségben fennmaradt lágyszövet betekintést enged az ősállatok fiziológiájába, melyet csak a fennmaradt csonttöredékekből nem lehet tökéletesen összerakni. Ha például a kutatók csontvelőt találnának dinoszaurusz maradványokban, azzal olyan vitákat lehetne eldönteni, hogy az őslények hideg- vagy melegvérűek voltak-e. Bár a talált béka- és szalamandra fajok régen kihaltak, ám azon családok, melyekhez az ősállatok is tartoztak, ma is élnek. Az állati maradványokat Spanyoloroszág Teruel-provinciájában találták meg. Ezen a helyen valamikor egy mély tó terpeszkedett. A kutatók azt gyanítják, hogy a kétéltű-csontok egyfajta védelmező mikrokörnyezetet teremtettek, mely megakadályozta, hogy a baktériumok beszivárogjanak és elrothasszák a szöveteket. A felfedezés reményt adott a kutatóknak, hogy talán más területeken és más fajoktól is - főleg emlősöktől - előkerülhetnek lágyszövetek - mondja Maria McNamara kutató, aki kihangsúlyozta, hogy a kétéltű csontvelőt teljesen más környezetben találták meg, mint ahonnan a T. Rex lágyszövet előkerült. (Fotó: M.E. McNamara/Geology) Az is elképzelhető, hogy a már kiásott fosszíliák is tartalmaznak lágyszövetet, ám eddig senki nem figyelt fel rájuk, mivel a szövet észleléséhez szét kell törni a csontokat, ehhez pedig kevés múzeum járulna hozzá. A kutatók jelenleg tesztelik a kétéltű-csontvelőt, hogy megfigyelhessék, a DNS vagy egyéb, szerves molekulák is fennmaradtak-e.